Kamasz gyerekeink sokszor csak azért is ellene mennek a szülők elképzeléseinek legyen szó az életük bármely területéről, csak hogy ellentmondjanak, hisz ez az életkor a lázadásról szól, ami rendben is van. „A sültkrumpli ritkán, de mehet” – állítja Rónay Barbara dietetikus, táplálkozási szakértő, aki szerint a tiltás inkább a visszájára sülhet el. Ő ezért inkább a bölcs megengedés híve.
Szerző: Lázár Noémi
A táplálkozásban sem szabad semmit a tinédzserekre erőltetni. Ha okos érveléssel alátámasztjuk a véleményünket, szép lassan becsordogál a választásaikba az információ. Mondjuk el, hogy egészségesen táplálkozni menő dolog, hiszen szebb lesz a bőr, gyorsan nőnek, izmosodnak, okosodnak. Ha látják, hogy a sült krumplitól és a hamburgertől másnap kipattognak, a smoothie-tól és a zöldségkörettől viszont élet telibb lesz a bőrük, hamarosan maguktól is az utóbbiakat fogják választani.
Kamaszkorban akár a napi 6 étkezés is normális
Az energiabevitelt arányosan kell felosztani a napra. A reggeli és a vacsora 20 százaléka legyen a napi kalória-bevitelnek, tízóraira és uzsonnára 15% a megengedett, ebéd lehet 30% és mindenképpen meleg étel. Ha hízni akar a kamasz olyan vékony – mert ilyen is van -, két részletben is vacsorázhat, egyszer koraeste, és egyszer kicsivel később. Ha túlsúlyos, akkor viszont kb. maximum 19 órakor legyen az utolsó étkezése.
De mit egyen a gyerek?
Itt arra kell figyelnünk, mi az, ami táplálja a gyerekünk szervezetét, és nem rontja a bőrtüneteit. A reggeli, tízórai vagy uzsonna lehet egy teljes kiőrlésű szendvics megpakolva sajttal, salátalevéllel, retekkel, paradicsommal. Az ebéd lehet natúr csirkemell, pulykamell, barnarizzsel, salátával, zöldségkörettel. Minden étkezés tartalmazzon valamennyi zöldséget. Gyümölcsből egyszerre 20 dekánál többet ne együnk, mert erjedéses folyamatokat indíthat be. A gyümölcsöt önmagában fogyasszuk tízóraira vagy uzsonnára, tehát nem a főétkezés után, „dessszertként”, mert bezavar az emésztési folyamatba, és fokozhatja a gyulladást. A kevésbé édes gyümölcsöket helyezzük előtérbe, tehát ne együnk meg ősszel fél kiló édes szőlőt együltő helyünkben, még ha jól is esne.
Egy napi főétkezésre – ami lehet az ebéd vagy a vacsora -, meleg, főtt étel szükséges, nyugodt körülmények között elfogyasztva, sokszor megrágva, nem bekapkodva a falatokat, nem telefont vagy laptopot nyomogatva közben.
Kamaszkorban a napi egyszeri húsfogyasztás áldásos, mert ilyenkor a fehérjebevitelből függ a sejtek tápláltsági állapota. Főétkezésre ajánlottak a szárnyasok, a sovány marhahús, illetve édesvízi és tengeri halak fogyasztása. A sertéshús inkább kerülendő, mert a gyulladásos panaszokat tovább ronthatja. „Gyerek- vagy kamaszkorban én személy szerint még nem ajánlom a vegetáriánus táplálkozást, ha valaki nagyon le szeretne mondani a húsról, fiatal felnőttként már bátran dönthet így” – teszi hozzá a dietetikus.
Szénhidrátbevitel gyanánt ideális szénhidrát lehet a rizs, a bulgur, az édesburgonya, a lencse fogyasztása akár hetente többször. A bő zsiradékban sült ételek napi szintű fogyasztása rontja az aknés panaszokat. „A sültkrumplit – a nagy kedvencet – néha megengedhetjük. Jobb, mintha tiltanánk, mert úgyis meg fogja enni, csak amikor nem látjuk” – magyarázza Barbara. Gyulladásos, aknés panaszok esetén teljesen iktassuk ki a füstölt vagy csípős, fűszeres ételeket.
A húsféléken és a szénhidráton túl tartalmazzon zöldségköretet a főétkezés. Tehát a tányéron egynegyed a hús, egynegyede szénhidrát és a fele rész a zöldség mennyisége. Ez lenne az „okostányér” lényege, az optimális bevitel. A kommersz, magyar fehér lisztes rántásos- habarásos főzelékek nem állják meg a helyüket a modern konyhában, inkább használjunk teljes kiőrlésű liszteket, zablisztet, magliszteket, de magában is lehet sűríteni egy krumplifőzeléket.
A friss idénysaláták fogyasztását be kellene csempészni a kamaszok életébe, ami nem megy egykönnyen. Ha ódzkodik az „ízetlen” zöld levelektől, készítsünk párolt, grillezett zöldségeket kevés sóval, fűszerrel meghintve. Kisebb mennyiséggel érdemes kezdeni és ha megkedvelik, nagyobb mennyiséget is lehet adni nekik. Mondjuk el nekik, hogy a zöldektől szebb lesz a bőrük, még szuperebbek lesznek mindenben. Ez elég hajtóerőt ad egy becsvágyó, hiú kamasznak.
Tartsuk karban a bélflórát
A fermentálás egy természetes tartósító eljárás, amit már évezredek óta alkalmaznak. A fermentált savanyúságok újra reneszánszukat élik, fogyasztásuk rendszeresen ajánlott. A fermentált élelmiszer a bélrendszer (divatos szóval a mikrobiom) legjobb karban tartója. Fermentálással fokozható a növényi összetevők hatása, a vitaminok, ásványi összetevők, rostok koncentrálódnak az adott élelmiszerben. Napi egy evőkanálnyi mennyiséggel már elérhető az optimális bélrendszer-regeneráló hatás.
A jó baktériumokat táplálni kell, hogy le tudják küzdeni a patogén baktériumokat. Az immun rendszerünk stabilitása is függ attól, hogy milyen állapotban a bélrendszer. Ezekben a covidos időkben ezért ez kiemelten fontos.
Szakértőnk, Rónay Barbara a Natur-Med szakmai vezetője, táplálkozási és hormon tanácsadó, sport dietetikus
