Szerző: BF / Halmos Judit
Forró téma ezekben a napokban – alább a fényvédelmet vesszük górcső alá!
A napból érkező fénysugarak hullámhossz szerint infravörös (1 mm-780 nm), látható (780-400 nm) és ultraibolya (UVA: 400-315 nm; UVB: 315 – 280 nm; UVC: 280 – 180 nm) tartományokra oszlanak. Miközben mindhárom tartomány nélkülözhetetlen az életünkhöz, egyúttal sajnos a károsító hatásaik is vitathatatlanok.
Az ultraibolya fény hatásai a bőrre:
– az UVA-tartomány a bőr barnulását csak a már meglévő melanin sötétítésével idézi elő (direkt pigmentálódás), új melanin keletkezését nem indukálja. Károsítja viszont a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Szemkárosító hatása is van, hosszú távon akár szürkehályogot is okozhat. Korábban a bőrre kevésbé tartották veszélyesnek, a mai álláspont szerint a szabadgyökök keletkezésének előidézésével közvetve képes károsítani a DNS-t is, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat.
– Az UVB-tartomány elősegíti a bőrben a D-vitamin képződését, de bőrgyulladást, eritémát és hámlást is okozhat, valamint közvetlenül károsíthatja a DNS-t, így bőrrákot is eredményezhet. A szervezet e káros sugarak ellen új melanin termelésével védekezik (indirekt pigmentálódás), ennek látható jele a bőr barnulása. Bár a szemben maradandó károsodást nem okoz, mivel a szaruhártyán elnyelődik, de időlegesen szaruhártya- vagy kötőhártya-gyulladást okozhat.
– Az UVC-tartomány a napsugárzásból a Földig nem jut el, mivel az ionoszféra és az ózonréteg elnyeli – ám mesterséges fényforrásból, pl. elöregedett szoláriumcsövekből elérhető távolságban keletkezhet.
A fénynek, kiváltképpen az UV-fénynek számos kedvezőtlen hatása is van, melyek ellen a bőrünket védenünk kell, mégpedig minden évszakban, ugyanis a napsugárzás télen-nyáron tartalmaz különösen károsító UV-sugarakat.
A védőhatás számszerűsíthető az ún. fényvédő faktorral (SPF), melynek több fajtája is ismert, de leggyakrabban olyan viszonyszámot értünk alatta, amely azt mutatja meg, hogy a készítmény használata mellett hányszoros időt tölthetünk napon eritéma kialakulása nélkül, a védelem nélküli bőrhöz képest. A szükséges fényvédő faktort mindig a bőrtípus, a felhasználás célja és a meteorológiai viszonyok ismeretében kell megválasztanunk.
Mivel Földünk körül egyre szaporodnak és növekednek az ózonlyukak, a mai kor követelményeinek a mind nagyobb fényvédő faktorú készítmények felelnek meg. Ez utóbbiak többféle kémiai és fizikai fényvédő hatóanyag együttesét tartalmazhatják, emiatt a megfelelő fényvédő készítmény kiválasztásánál az eddigi szempontok mellett az egyéni érzékenység figyelembe vétele is kiemelten fontos.
