Életkorok jellemzői a bőrön (2): Felnőttkor késői szakasza, klimax, öregedés

Szerző: BORONKAY VICA Kozmetikusmester, biológiatanár és mentálhigiénés szakember

Előző cikkünkben áttekintettük a kezdeti felnőttkornak és a felnőttkor középső szakaszának a főbb jellemzőit és kozmetikai teendőit. Most következzék a változókor és a felnőttkor késői szakasza!

Hormonok viharában

Az ösztrogén- és progeszteronszint csökkenése különböző mértékű és ütemű. A hormonhullámzás hatására a menstruáció kimaradhat, majd visszatérhet, erősödhet vagy gyengülhet – éppen ezért kiszámíthatatlan tünetek kísérhetik. Az ösztrogénszint csökkenése lassú és ingadozó, a progeszteronszinté gyorsabb és egyenletesebb.

A változókor paradoxonja, hogy az ösztogénszint csökkenése mellett a progeszteron szintje jóval alacsonyabb lehet, így relatív ösztrogéntúlsúly állhat fenn. Emiatt fordulhat elő, hogy az ösztrogénhiány és ösztrogéntúlsúly tünetei egyszerre jelennek meg.

A progeszteron- és ösztrogénszint arányának állandó hullámzása megzavarja a központi idegrendszert, ami hőhullámokban, fokozott verejtékezésben és az arc, nyak, mellkas bőrének kipirulásánban nyilvánul meg. Ezekhez ingerlékenység, hangulatingadozások, alvászavar, emésztőrendszeri zavarok, ödémásodás is társulhat. A bőr addigi állapotához képest szárazabbá és érzékenyebbé válik. A szövetek rugalmassága csökken, és súlygyarapodás is tapasztalható. Ez utóbbinak a hormonváltozásokon túl az anyagcsere-folyamatok lassulása, a kevésbé aktív életmód és a nem megfelelő táplálkozás is oka lehet.

A kellemetlenségek kellő odafigyeléssel és orvosi szakértelemmel csökkenthetők.

A szervezet és a bőr állapotának javítása érdekében egészséges életmóddal és természetes alapú kozmetikumok használatával igen sokat lehet tenni. A lelki problémák megoldását sem szabad elhanyagolni, hiszen egészségünk egyik fontos alappillére a lelki egyensúly helyrebillentése.

Igényes bőr és anyagi stabilitás

Az életkorra jellemző viszonylagos anyagi stabilitás többfajta kozmetikai szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé. Előtérbe kerülnek az anti-aging kezelések. Az otthoni ápolás protokolljához tartozó kozmetikumok szélesebb palettájára is áldoznak ilyenkor a hölgyek.

A bőr aktuális állapotának figyelembevétele talán ebben az időszakban a legfontosabb, ápolása pedig a szélsőséges reakciók miatt a legnehezebb.

Az évszakváltások időszakában a külső környezeti hatások összeadódnak a szervezet belső rapszódikus hullámzásaival, ezért különösen sarkalatos szempont a bőr egészséges folyamatainak kívülről való segítése, támogatása. A lelki támogatás igénye is hangsúlyossá válik.

A felnőttkor késői szakasza (46-60 év)

Lélektani szempontból ez a korszak egyfajta szembenézés a ,,megtett úttal”. A kudarcok és sikerek mérlegre helyezése, a maradandó és mulandó dolgok párhuzamba állítása, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése kerülhetnek a mindennapok középpontjába.
A lélek fókuszába az élet értelmének és céljának kérdésköre kerülhet. Ezen életkori szakasz vége az öregedés antréja. Érett korban csökken a szervezet, illetve a psziché alkalmazkodó és ellenálló képessége, ezért számos, az öregkorra jellemző betegség alakulhat ki.

  1. Életünk derekán, a tudomány szépségszobrászati vívmányainak köszönhetően a biológiai öregedés kifejeződése nem egyértelmű, az életkor „ránézésere” már nem nyilvánvaló. A bőr kozmetikai kezelése, támogatása ettől függetlenül kardinális.
  2. Az élet első szakaszában felépítő, a második felében a lebontó folyamatok kerülnek túlsúlyba, és megindul a szervezet visszafejlődése. Ennek következményeként az életkor előrehaladtával számos jellegzetes bőrelváltozás, bőrbetegség is megfigyelhető. Ezeket a szembetűnő változásokat természetes (belső vagy kronológiai) öregedésnek nevezzük, és elsősorban a klimax hormonváltozásai utáni állapothoz kötjük.
    Tünetként többek között a bőr rugalmasságának csökkenését, vékonyodását, folyamatainak lassulását, és fokozott vízvesztését állítjuk a középpontba.
    – A kronológiailag öregedő bőrre jellemző a bőr fiziológiai működésének gyengülése, a bőrfunkciók romlása, ami fokozott ráncosodást, rugalmatlanságot
    – Romlik a sebgyógyulási képesség, és a bőr idegen anyagok elleni védekező mechanizmusának gyengülése is az öregedés velejárója.
  3. Az öregedő bőr világosabb, esetenként sápadt, érzékeny, a festékezettsége nem egyenletes, foltos. Felszíne száraz, sérülékeny. Ezzel párhuzamosan a haj megfogyatkozását, őszülését, nőkön a felső ajak felett és az áll vonalában erősebb szőrszálak megjelenését is megfigyelhetjük.
  4. Gyakrabban keletkeznek a bőrön daganatok (pl. seborrhoeás keratosis, fibromák), melyek mindenütt, egységesen a ruhával fedett, napfénytől védett helyeken is megfigyelhetők.
    Kozmetikai szempontból a legszembetűnőbb változás a bőr vonalas gyűrődéseinek, vagyis a ráncoknak a megjelenése és „bevésődése”. A legkorábban a szem körüli szarkalábak tűnnek elő, majd a homlok, a glabella és a száj körüli bőrterület gyűrődik meg.
  5. A ráncképződés okozója, a korral fokozódó víztartalomvesztés mellett az arcbőrt alulról kitöltő zsírszövet vékonyodása. Ezen hatások következtében a bőr egyes területei megereszkedetté válnak. Például a felső szemhéj emelését végző izmok nem megfelelő működése következtében a felső szemhéj petyhüdt és táskás lesz, az alsó szemhéj pedig kissé kifordulhat. Megfigyelhető továbbá a tokaképződés és az ajkak elvékonyodása is.
Bőröregítő cukor

A bőr öregedésében külső környezeti hatások is szerepet játszanak. Ilyenek a dohányzás, a stressz, a szennyezett levegő, de a különféle (például a szív- és érrendszeri) betegségek is fokozzák az öregedés folyamatait. Manapság egyre több szó esik arról, hogy a cukor fogyasztásával egyenes arányban nő az esély a bőr idő előtti öregedésére. Ennek oka, hogy a cukor fehérjékhez kötődik, például a kollagénrostokhoz, amin keresztkötések alakulnak ki, és szabadgyökök is keletkeznek. Ezek mellett vizet is vesztenek a rostok, melynek eredménye a bőr rugalmatlanná válása, és a mély ráncok kialakulása.

Robert Kneschkeshbf72~1Photo-aging

A felsorolt behatások mellett a bőr öregedéséhez legnagyobb mértékben hozzájáruló környezeti tényező a napfény ultraibolya-sugárzása – ezért is nevezik a bőr külső öregedését photo-agingnek. A külső öregedésre az egyenetlenül fokozott sejtszaporodás (hiperproliferáció) jellemző a hámsejtek, a pigmenttermelő sejtek és a kötőszöveti sejtek tekintetében egyaránt. Az UV-sugárzásnak leginkább kitett arc- és kézbőrön korábban és fokozottabban jelentkeznek az öregedés tünetei.

A photo-aging, vagyis a fényöregedés, a kronológiai öregedéstől mennyiségileg és minőségileg  is eltér. Az UV-sugárzás hatására csökkenő kollagéntermelődés mellett annak fokozott lebontása is megfigyelhető, ami kollagénvesztéshez vezet. Ezen kívül számos elváltozást indíthat be a fény a bőrben. Ma is helytálló a feltevés, hogy a bőr nem felejt. Az élet során a bőr által elszenvedett ártalmak összeadódnak, és a korai bőröregedés mellett akár rosszindulatú elváltozások is indukálódhatnak.

Valamennyi életkorban általános igazság, hogy az életmód, a táplálkozás, a környezeti hatások, a pszichés terheltség, a mindennapi stressz és a különböző szokásaink/függőségeink döntően befolyásolják a testünk, és ezzel szoros összefüggésben a bőrünk állapotát, megjelenését.