A stressz évezredek óta kíséri az embert. Már az ősember életében is jelen volt, hiszen a természeti erőkkel való küzdelem, a vadászat, a harc és a menekülés mind-mind stresszhelyzet volt a számára. De mivel konkrét vészhelyzet hívta elő, a vész elmúltával lehetősége volt regenerálódni. Ez ma nincs így.
Szerző: Káré Andrea, kozmetikus mester, gyakorlati oktató
A mai kor emberének napi szinten sokkal nagyobb számú és mértékű stresszel kell szembenéznie, és ezek feldolgozása is lényegesen nagyobb erőfeszítést igényel, hiszen ma nem egy konkrét helyen és időben kell szembenéznünk egy-egy kardfogú tigrissel, hanem például huzamosan egy-egy családi vagy munkahelyi problémával.
Stressz: a latin strictus (szoros) szóból származik, igénybevételt jelent. A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.
Stresszelmélet
A stressz fogalmának meghatározása Selye János orvos, kutató nevéhez fűződik, aki már a pályája elején megfigyelte, hogy egyes betegségek specifikus tünetei között van valami közös. Ezt akkor általános betegségszindrómának nevezte el, majd később, patkányokon végzett kísérleteinek tapasztalatait írta meg 1936-ban, „Károsító tényezőkkel előidézett szindróma” című közleményében. A patkányokat különböző ingereknek (hideg, meleg, fizikai és akut idegi terhelés) tette ki, amelyek az állatokon az egész szervezetükre ható reakciókat váltottak ki, és ezek károsodásokhoz, betegségekhez vezettek.
Eredetileg úgy fogalmazta meg, hogy „a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre”.
Stresszelméletéből jó néhány fogalom a biológiai oktatás része, az orvostudományban pedig azt a következtetést alkalmazzák, hogy ha a szervezet saját védelmi rendszerét a stresszel szemben felerősítjük, akkor ezáltal elősegíthetjük a betegségek leküzdését.
A professzor megkülönböztetett „jó” és „rossz” stresszt:
■ az eustressz a jó stressz, amely erősítő hatású, a segítségével megoldhatónak, leküzdhetőnek tűnik az adott helyzet;
■ a distressz a rossz stressz, amely ártalmas, kellemetlen hatású. Fenyegetettség, egyensúlyvesztés, befolyásolhatatlanság jellemzi.
A stressz teljes hiánya sem jó, mert enerváltságot, kedvetlenséget, passzivitást okoz, a túl sok stressz pedig betegséget, felfokozott állapotot, irracionális reakciókat válthat ki.
A stressz hatása a szervezetre
Szervezetünk jól működő, hormonok irányította rendszer. A stresszhormonokat a mellékvese termeli: velőállománya adrenalint és noradrenalint, külső része, a kéreg, többek közt a kortizolt.
■ Az adrenalin a stresszre adott azonnali reakcióért felelős. Tágítja a szív és a vázizmok ereit, ezzel plusz oxigénhez juttatja a szerveket, fokozza a vércukorszintet, beindítja a zsírégetést.
■ A noradrenalin feladata az éberségünk fenntartása, hogy válaszkészségünk a lehető leggyorsabb legyen az adott helyzetre.
■ A kortizol szabályozza a vízháztartást, a vérnyomást, a szaporodást, az immunrendszert, az emésztést és a növekedést. A feszültség mielőbbi leküzdését szolgálja, egyfajta antistressz hormon, vészhelyzetben akár az életünket is megmentheti.
Krónikus stressz esetén a mellékvese tartalékai kimerülnek. Az egyensúly felborulását a megemelkedett kortizolszint jelzi, ami a folyamatos stressz elleni védekezés következménye. Idővel a mellékvese nem lesz képes a szervezet megnövekedett kortizolszükségletét kielégíteni, ezért egyre kevesebbet termel.
A csökkent termelés egyik első jele a fáradtság, amely az élet minden területére kihat. Ilyen a nehéz ébredés, az egész napos nyomottság, lehangoltság, romló stressztűrő képesség, ingerlékenység, alvászavarok, szív- és érrendszeri problémák (magas vérnyomás, fokozott verejtékezés, szívinfarktus, stroke), emésztőrendszeri gondok (gyomorfekély, rossz emésztés, cukorbetegség), bőrproblémák (akne, száraz, húzódó, irritált bőr, kiütések, ekcéma, pikkelysömör, herpesz, atópiás dermatitisz). Nők esetén, mivel a szervezet minden energiáját a kortizol előállítására fordítja, csökken a progeszteron termelődése, ami miatt nehezebb a teherbeesés.
Már az ókorban is tudták, hogy a test, a lélek és a szellem csak így, ebben a hármas egységben működik. Ha ez az egység megbillen, könnyen alakulhatnak ki fizikai és lelki problémák. A pszichológusok szerint minden betegség a lélekből indul ki. Az ősi ayurvéda, és a mai ún. germán gyógytudomány szerint is a lelki problémák testi tünetekben manifesztálódnak.
