A készételek, gyorsételek és feldolgozott élelmiszerek terjedésével párhuzamosan világszerte nőtt a kalóriabevitel az elmúlt évtizedekben.
Szerző: WK
Egy átlagos magyar naponta 3320 kalóriát fogyaszt, míg ez az érték tíz évvel ezelőtt még 3055 volt – derül ki az ENSZ adatait összesítő OurWorldInData kiadványból. Ezzel mi, magyarok egy nap alatt a világátlagnak számító 2946 kalóriánál többet fogyasztunk, így a 46. helyen állunk a világ országai között. A listát egyébként Bahrein, az Amerikai Egyesült Államok és Írország vezeti nagyjából napi négyezer kalóriás fogyasztással.
Az, hogy mennyi az ideális, mindenkinél változó, mivel befolyásolja az életkorunk, a fizikai aktivitásunk, a súlyunk és a magasságunk is. Számos kalóriaszámláló található a neten, amelyek segítségével testre szabottan megnézhetjük, hogy mennyit kellene ennünk.
Csak példaképpen: egy 20 éves, 60 kg és 165 cm magas nőnek a súlya megtartásához 2222 kalóriára van szüksége, míg súlyvesztéshez 1672 kalória is elég. Ugyanennek a nőnek 40 évesen – ha nem szedett fel egy kilót sem -, 2077 kalóriát kellene ennie, de ha fogyni szeretne, akkor 1527-et. 50 éves korában 2004 kalória elég, fogyáshoz 1454 kalória is elegendő.
Ugye, hogy mennyire soknak tűnik az a 3320 kalória egy napra?
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy noha az élelmiszerek napjainkban kalóriadúsabbak, mégis egyre inkább hiányoznak belőlük a tápanyagok, ami ördögi körhöz vezethet: a test ösztönösen arra készteti az embereket, hogy többet egyenek és megkíséreljék megszerezni a létfontosságú tápanyagokat, így sokan plusz kalóriákat fogyasztanak, amelyeket nem égetnek el.
A WHO adatai szerint az elhízás gyakorisága világszerte közel háromszorosára nőtt 1975 és 2016 között, és ez napjainkra járványszerű méreteket öltött. Évente legalább 2,8 millió ember hal meg túlsúly vagy elhízás következtében, így ez az ötödik leggyakoribb halálok világszerte. A túlsúly és az elhízás súlyosan növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek, valamint egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. A WHO statisztikái szerint a cukorbetegségek 44 százaléka, az ischaemiás szívbetegségek 23 százaléka és bizonyos rákos megbetegedések 7-41 százaléka tulajdonítható az elhízásnak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a WHO szerint az elhízás megelőzhető.
Fontos a minőségi étkezés
Török Eszter dietetikus szerint fontos a kalóriaszámlálás, de önmagában nem célravezető, az egészség szempontjából lényeges az is, hogy az adott kalóriák milyen tápanyagokból tevődnek össze.
– 2000 kalóriát be lehet vinni cukros, fehér lisztes péksüteménnyel, kolbásszal, szalonnával vagy csokoládéval is. Lehet, hogy amikor kiszámoljuk, nem lépjük át a napi javasolt kalóriaküszöböt, de semmiképpen sem mondanám egészséges táplálkozásnak, és hosszútávon egy ilyen étkezés betegségek kialakulásához vezethet – mondja a szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos a változatos étkezés, a sokszínű friss zöldség és gyümölcs fogyasztás, valamint a rostban gazdag alapanyagok, a gabona köretek jelenléte az étrendben. A fehér lisztes pékáruk helyett érdemesebb a teljes kiőrlésű változatokat választani, és kerülni a túlzott zsír- és cukorfogyasztást. Elegendő vízivás mellett naponta négy-öt részre érdemes bontani az étkezést, nem pedig egyszerre enni hatalmas adagot.
Segíthetnek az okosórák
A megfelelő kalóriabevitel követésében, így az egészséges életmód kialakításában és fenntartásában egyre fontosabb szerepet töltenek be az okoseszközök, különösképp a számos egészségfigyelő funkcióval felszerelt okosórák és okoskarkötők, amelyek ugyan nem orvostechnikai eszközök, mégis hasznos társak lehetnek az egészségmegőrzésben A Huawei tavalyi reprezentatív kutatása szerint a magyar válaszadók mintegy háromnegyede (88 százalék) tekint az okoseszközökre hasznos társként az egészségmegőrzés, illetve sportolás során, a felhasználók majd fele pedig állítja, hogy pozitív változást érez az életében az eszközök használatának köszönhetően. Egy új okosóra-alkalmazás képes valós időben követni a felhasználók kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos céljait és eredményeit.
