Elérkezett az idő, hogy többet beszéljünk a D-vitamin jelentőségéről. Ma már egyre inkább ismert, hogy ennek a vitaminnak a megfelelő pótlása a téli, napfényhiányos időszakban elengedhetetlen. De vajon lehet-e túladagolni, kockázatos lehet-e a szedése? Most minden tévhitet eloszlatunk.
Szerző: WK
Tévhit: Minél több D-vitamint szedünk, annál jobb
Tény: Bár a D-vitamin pótlása a téli hónapokban valóban naponta javasolt, az egészségügyi
ajánlások nem véletlenül határoznak meg ajánlott értékeket korosztályonként. Az orvosi
kutatások szerint a szervezetben kimutatható bizonyos határérték felett – 125 nmol/liter
– ennek a fontos vitaminnak nincs további jótékony hatása. Egyénenként változik azonban,
hogy kinek a szervezete mennyit állít elő a vitaminból. A napi 2000 Nemzetközi Egység (NE)
egészséges felnőtteknél elégséges ahhoz, hogy a szükséges D-vitamin-szintjét fenn tudja
tartani, illetve a téli hónapokban előforduló D-vitamin-hiányt megelőzze.
Tévhit: A D-vitamin túladagolható, ezért rendszeres szedése veszélyes
Tény: A D-vitamin-túladagolás – extrém esetben mérgezés – rendkívül ritka. Még, ha valaki
(egészséges felnőtt) a felső határt jelentő, biztonságosan szedhető, napi 4000 NE
mennyiségű vitamint veszi be naponta, túladagolni akkor sem tudja a D3-készítményeket. A
szervezetünkben működik ugyanis egy védelmi mechanizmus, amely a bevitt
készítményekből csak annyi D-vitamint hasznosít, amennyire szüksége van. Fontos, hogy a
bevitt D-vitamin-készítmények hatóanyagai néhány hét után lebomlanak és kiürülnek a
szervezetből. Valóban veszélyes túladagolás, mérgezés a múltban jellemzően laboratóriumi,
ipari balesetekben következett csak be.
Tévhit: A D-vitamin-pótláshoz elég, ha egészségesen táplálkozunk
Tény: A kutatások szerint egy átlagos magyar mindössze napi 80 NE D-vitamint visz be a
szervezetébe táplálkozással. Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához
elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő, napi 15–30 perces (az
UV-B sugárzás erősségétől függően), 10 és 16 óra közötti direkt napsugárzás. Érdemes
figyelembe venni, hogy a napvédő krémek gátolják a D-vitamin termelést. Télen az
alacsonyan beeső fény miatt a napsugárzás D-vitamin-képzésre alig (nem) hasznosítható; így
csupán élelmiszerből nagyon nehéz megfelelő mennyiségű D3-vitamint a szervezetbe
juttatni. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú országokban ezért is jellemző a
lakosság jelentős százalékában kimutatható D-vitamin-hiány. Az aktuális orvosi ajánlás
szerint napi 2000 NE (egészséges felnőttek esetén) D3-vitamin bevitele tekinthető
optimálisnak.
Tévhit: A túl sok D-vitamin meszesedést okoz a testünkben
Tény: A D-vitamin-fogyasztás egyik legismertebb előnye, hogy szabályozza a szervezet
kalciumháztartását és a kalcium beépülését a csontokba. Korábban léteztek olyan elméletek,
hogy a magas dózisú D-vitamin-pótlás úgynevezett hiperkalcémiát okozhat. Ilyenkor a
vérben keringő kalcium szintje károsan magas lehet, és ez hosszú távon akár az érfalak
meszesedésével is járhat. Azonban az érvényben lévő ajánlás szerinti, biztonságosan bevihető napi 4000 NE D-vitamin (egészséges felnőtt esetén) nem okozhat ilyen anyagcserezavart. A vér kalciumszintjének kóros megemeléséhez napi 10.000 NE D3-vitamin rendszeres bevitele felett számíthatunk, de ez mintegy ötszöröse a felnőttek számára ajánlott D-vitamin-pótlásnak.
Tévhit: A fényterápiák vagy akár a szolárium pótolják a természetes napfényt, és segítik a D-vitamin-termelést
Tény: A bizonyos fényterápiák hasznosak lehetnek bőrünk egészségének fenntartásában. A
D-vitamin-pótláshoz szükséges UV-B sugárzást azonban nem pótolják. Ugyanígy nem
ajánlott a szolárium használat, ha a cél a testünk D-vitamin-termelésének serkentése. A
szoláriumok UV-B fénymennyisége ehhez eleve nem elegendő, a túlzásba vitt
szoláriumhasználatnak ugyanakkor lehetnek más jellegű kockázatai.
Tévhit: A D-vitamin valójában hormon, és túl nagy mennyiségben káros a szervezetre.
Tény: Sokak számára lehet ijesztő, ha mesterséges hormonbevitelről hallanak. Márpedig a
D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, hanem egy olyan hormon,
amelyet a szervezetünk termel. Amit mi D-vitaminként vagy D3-készítményként szedünk, az
ennek a D-hormonnak az úgynevezett előanyaga, ami éppen a már jelzett módon, vagy
napsugárzás hatására alakul hasznos vegyületté a bőrünkben. A szervezetünk pedig
felkészült arra, hogy mindig annyit hasznosítson belőle, amennyire szüksége van.
Tévhit: A D-vitamin hiánya rákot okozhat
Tény: A D-vitamin-hiánynak számos negatív következménye lehet, főként az immunrendszer
működésére és a csontjaink egészségére. Mára ismert tény, hogy a vitaminpótlásnak olyan,
a sejtek differenciálódását is szabályozó hatása van, amely lassíthatja a daganatképződést,
gátolhatja rákos betegségek esetén az áttétképződést. Bizonyos betegségekben pedig
igazoltan csökkentheti a halálozási arányt.
Tévhit: Mindenkinek rendszeresen érdemes méretnie a D-vitamin-szintjét
Tény: Egyre több helyen láthatunk olyan hirdetéseket, amelyek testünk vitaminszintjének
mérésére, speciális laborvizsgálatokra szeretnének rávenni. Igaz, hogy ezek a vizsgálatok
pontos képet adhatnak a D-vitamin-ellátottságunkról is, ugyanakkor ilyen tesztekre
valójában nincs mindenkinek szüksége. Ha betartjuk a vitaminpótlásról szóló adagolási
ajánlást, biztosak lehetünk abban, hogy nem alakul ki D-vitamin-hiány. Bizonyos betegségek,
állapotok esetén orvosi ajánlásra érdemes ilyen vizsgálatokon részt vennünk.
