A kamaszkor elmúltával az aknéproblémáktól is búcsút kellene vennünk. Manapság azonban egyre gyakrabban találkoznak a szakemberek a felnőttkori akné különböző típusú megjelenésével. Nézzük az okokat!
Amikor bőrünk egészséges mikrobiom-takarójának egyensúlya felborul (például kamaszkori hormonváltozás, nem megfelelő kozmetikumok), egyes baktériumok túlsúlyba kerülhetnek, ami pattanások kialakulásához vezethet. Az elhalt hámsejtek és a fokozott faggyútermelés a pórusok elzáródását idézi elő.
Elvileg a kamaszkori hormontúltengések lecsendesedésével az akné is búcsút int. Manapság azonban egyre gyakrabban találkozunk a felnőttkori aknéproblémák különböző típusú megjelenésével – tudtuk meg Radics Zsuzsanna kozmetikustól.
Kiváltó okok
1. Táplálkozás
Bár az tévhit, hogy az étel- vagy italintolerancia, allergia közvetlenül felelős az aknék megjelenéséért, de a helytelen táplálkozás súlyosbítja az alapbőrtípus különböző elváltozásait. Az étel/italallergiák közvetve a belső gyulladásokon keresztül hatnak negatívan a bőrre. Ezek a gyulladások többek között okozhatnak refluxot, gyomor- és emésztőrendszeri panaszokat, IBS-t.
- A zsíros, szénhidrátdús ételek, az olajos magvak, a csokoládé, a cukros italok, a péksütemények és a tej az aknés elváltozásokat negatívan befolyásolják. Emellett bizonyos magas glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása súlyosbíthatja az aknés panaszokat.
Ezek az élelmiszerek: a fehér kenyér, a burgonya, a cukor stb. gyorsan emelik meg a szervezet vércukorszintjét. A megemelkedett inzulinkiválasztás és az ehhez kapcsolódó hormonhatások, például a fokozott androgéntermelődés megnöveli a faggyútermelést. A tej sem ajánlott ilyen esetben, ráadásul a benne található inzulinszerű növekedési faktor (insulin-likegrowth factor, ILGF-1) fokozza a faggyú termelődését, hat a szaruképzésre is, a pórusok eltömődéséért felelős hámsejtek termelődését stimulálja. A hirtelen megnövekedő inzulin az ILGF-1 és az androgén hormonok fokozott termelődését váltja ki. - A bőr a legnagyobb kiterjedésű szervünk, és ha belső szerveinkben gyulladás van, akkor az meglátszik az arcunkon is. Amikor étel- vagy italallergia/intolerancia áll fenn, akkor az elsődlegesen a gyomor- és bélrendszerünket érinti. A bélrendszerben található baktériumok egyensúlya, egészsége fontos a bőr szempontjából is, hiszen a gyulladásos változások negatívan befolyásolják a bőr állapotát.
2. Stressz
A stressz lelki, szellemi és fizikai tüneteket is kiválthat, például gyomor- és emésztőszervi problémákat, szorító mellkasérzést, magas vérnyomást, alvászavart, szorongást, koncentráció- és figyelemzavart. Ezekkel a tünetekkel mindenki tisztában van, azzal azonban már sokkal kevesebben, hogy komoly bőrproblémák injektoraként a lappangó hajlamokat felerősítveokozhat rosaceát, atópiás bőrgyulladást és aknékat is. A stressz a fokozott kortizol, illetve androgén hormonok és neuropeptidek termelődésén keresztül ugyanis hatással van a faggyúmirigyek működésére.
3. Hormonális problémák
A menstruációs jeleket a bőrünkön is megérezzük. Az időszakosan túlsúlyba kerülő androgén hormonok miatt a havi vérzés környékén aknés elváltozásokat figyelhetünk meg. De a hormonális rendellenesség egyik tünete is a pattanásos, aknés bőr. Egy idő után az aknés bőr mellé más testi tünetek is társulnak: menstruációs zavar, erős testszőrzet (például bajusznál, a szakállrészen vagy a mellkason, a melleken és a mellbimbók körül), a haj szerkezete megváltozik, tartástalanná, vékony szálúvá válik, férfi típusú hajhullás alakul ki. A mesterséges megtermékenyítés is ugyanígy megviselheti a bőrt vagy testépítők esetében az izmok növeléséhez használt anabolikus szteroidok is kiválthatnak aknés bőrt.
Ezeken kívül még rengeteg probléma állhat a háttérben: fog- és ízületi gyulladások, mandula, szennyezett környezet, környezeti ártalmak.
Ha nem vagy csak részben találjuk meg a kiváltó okot, akkor a következő kivizsgálások nagy jelentőséggel bírnak:
- Teljes labor és vérkép.
- Bőrgyógyászat.
- Góc- és gyulladáskutatás (fogászat, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, urológia, reumatológia, belgyógyászat).
- Allergiakutatás (gasztroenterológia, allergológia és immunológia).
- Hormonvizsgálat (endokrinológia–nőgyógyászat komplexen).
- Pszichiátriai vizsgálat.