Szerző: Lázár Noémi
Előbb vagy utóbb – 40-es éveink közepén-végén, 50-as éveink elején mindannyian elgondolkozunk, vajon üdébb lehetne-e az arcunk egy kis töltéssel vagy botox-szal, és lehet, megfelelően alapos mérlegelés után teszünk is a dologgal egy próbát. A baj ott kezdődik, amikor ez az érzés a húszas évek végén jön el, és… nincs is megállás. Aki még nem kezdte el, azt javasoljuk, járja körül nagyon gondosan a témát. A szakemberek pedig teljeskörűen adjanak tájékoztatást a „kockázatokról és mellékhatásokról”, edukáljanak.
Pszichológus szakértőnk, Szászi Beáta 12 éve dolgozik plasztikai sebészek mellett. A mentálhigiénés szakember közvetetten segíti az orvos munkáját. Beszél a pácienssel a műtét előtt, és ha tapasztal olyat, ami a „normalitáson” kívül esik, jelzi ezt az orvosnak, az orvos pedig visszajelez a kliensnek. Szászi Beáta kutatással is foglalkozik, „utánköveti” a plasztikai műtéten átesett pácienseket. Bea egyetemi tanársegéd a Magyar Táncművészeti Egyetemen, és a testkép vizsgálatával dolgozik. Pszichológus, PhD-hallgató a Debreceni Egyetemen.
Webkozmetika: Fújj, fújj, fújj plasztikai sebészet?
Szászi Beáta: Ezek a beavatkozások hasznosak lehetnek a megfelelő életszakaszban, segíthetnek az önelfogadásban, gondoljunk csak az esztétikai célú helyreállításokra (mellfelvarrás, mellkisebbítés hasplasztika).
WK: Mikor kezdődnek a bajok?
SZB: A gond azzal van, amikor egy páciens irreális célt vagy elvárást tűz ki maga elé. Egy híres ember arcát szeretné, „fotomodell-look”-ot, vagy csecsemőbőrt nulla ránccal.
WK: Kiket nem érdemes operálni/tölteni?
SZB: Több rizikófaktor van, amely során az eredménnyel nem lesz elégedett a páciens. Ilyen az előbb említett irreális elvárás. Amikor kitűzött célként előkerül az Insta-filteres kép vagy egy fotó Angelina Jolie szájáról – miközben nincsenek olyan fizikai paraméterek, amiből ezeket ki lehetne hozni vagy az illető arányaihoz ezek nem megfelelőek. Intő jel az is, ha „külső „nyomásra” érkezik a rendelőbe – valaki más kedvéért akar egy beavatkozást. Elégedetlen páciens lesz az is, aki nem látja a saját testét reálisan. Ilyen esetekben a szakembernek vállalni kell a konfrontációt a pácienssel és segíteni kell neki abban, hogy megértse: miért nem vagy nem akkor kell neki az a beavatkozás. Ez persze plusz „munka” az esztétikai szakembernek, de mindkét fél számára biztonságosabb hosszú távon. A páciens edukálásába beletartozik, hogy a beavatkozásnak mi a menete, kockázata, gyógyulási folyamata, szövődménye és mikor érdemes azt elvégezni.
WK: Mi a baj a túl korán elkezdett beavatkozásokkal?
SZB: Nagyon hamar, gyors eredményt szeretnének a hölgyek (most már férfiak is), és mindezt úgy, hogy nincsen kapcsolatuk saját magukkal, keveset tudnak a testükről. Sokan nem ismerik a saját arcukat. Azért szeretnének egy beavatkozást, mert ez hullik rájuk a közösségi médiából és közben nem tudják megmondani, hogy mi az, amit igazán szeretnének. A huszonévesek elfelejtik, hogy az arcuk öregedni fog és idővel változik. A feltöltés volumenpótlás – a ránc alá töltenek, így az egy időre kisimul, a botox pedig ugyancsak átmenetileg bénítja meg a ráncokat okozó arcizmok aktivitását. De ettől még az arc változni, idősödni fog. A gravitáció működik.
Egy idősebb hölgynél a nyak, a kéz el fogja árulni a kort, még ha az arc tökéletesen ránctalan is. Ott lesz a kontraszt, ami csak egy újabb beavatkozással oldható fel.
WK: Mikor esik valaki át a ló túloldalára?
SZB: Amikor a dinamikus (száj körüli, szem körüli) ráncokba (amikor „mosolyog az arc”) is bele szeretnélek nyúlni, és „csecsemőarcra” vágynak. Mindenki „szimmetrikus” arcot szeretne, mert alapvetően azt látjuk szépnek. Ezzel egy gond van: a szimmetria az egyediség ellen dolgozik: nem leszünk „milliók közt az egyetlenegy”, ami az egész lényünket, sajátságos karakterünket meghatározza. A szimmetrikusra töltött arcok sokszor hasonlítanak egymásra, erre celebek esetében is láthatunk példát.
A hölgyek sokszor az érzelemmel kapcsolatos ráncokat is ki akarják iktatni. Holott ezek a ráncok hozzátartoznak az archoz, a saját történethez.. A túlbotoxolt, túltöltött, szálazott arcon kevéssé látszanak az aktuális érzések, gondolatok.
WK: Mégis, hogyan lehetne leállítani ezt a rossz tendenciát?
SZB: Nagy felelőssége van a szépészeti szakembereknek (bőrgyógyász, sminktetováló, plasztikai sebész). Feladatuk, hogy edukálják a pácienst, és irányítsák a megfelelő kezelés és időzítés felé. A páciens jóléte és mindkettőjük biztonsága érdekében az esztétikai kezelőnek meg kell válogatni, hogy kinek tud segíteni azzal a szaktudással, amivel rendelkezik..
WK: Konkréten, mi lehet a megoldás?
SZB: A megoldás: keresni egy etikus, professzionális szakembert, aki a bőrrel foglalkozik, és elmondja a következőket:
Milyen lehetőségek vannak abban az arcban bőrápolás szintjén, mi legyen a rendszeres bőrápolási rutin, hogy tovább maradjon fenn a szép huszon- és harminconéves bőr. Egészen addig, amíg az illető beleér abba a korba, amikor már megfelelő keretek között elképzelhető az orvosesztétika.
„A szakemberek szintjén meg kell említeni a kompetenciahatárok átlépését, vagyis amikor nem orvos végzettségű kezelő végez invazív beavatkozást vagy a bőr alá szúr Ez minden esetben nagyon veszélyes, hiszen nemcsak a szakszerű injekciózáshoz, hanem a szövődmény kezeléséhez sem ért. Helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek: elhalt szövetek az arcon, vándorló szilikonolaj a szájban vagy örök életre megmaradó puklik a szemek alatt.”
A témához kapcsolódó fontos cikkeink:
Kar-, váll- vagy fejfájást is okozhat a mellimplantátum műtét?
